Meggyes-tejszínes vaníliakrém-torta

Egy barátunk születésnapjára készítettem még januárban, ő eddig a legjobban sikerült tortám. Kiválasztottam ezt a receptet, aztán kicsit puhatolóztunk, milyen torta is a kedvence, kiderült, hogy a fekete-erdő. Úgyhogy nem változtattam az eredeti elképzelésen, legyen egy kicsit ismerős, mégis új íz. Végül nagyon örült a meglepetésnek. :)

Előkészületként annyit csináltam, hogy (mivel nem volt itthon meggybefőtt) kivettem a nem sokkal korábban lefagyasztott meggyből egy zacsival a fagyasztóból. Kiolvasztottam, és hogy ne legyen olyan fanyar íze, a lében, amit eresztett felfőztem, csak adtam hozzá néhány ek cukrot, kicsi vaníliaaromát vagy vaníliás cukrot is adhatunk hozzá. Vigyázzunk, ne főjön szét! Ha kész, kiszedhetünk belőle néhány szebb gyümölcsöt, hogy azt használjuk a torta tetején, díszítésként. Nagyjából 30-40 dkg meggyre van szükség. Lehet friss is, csak magozzuk ki, és főzzük fel, hogy édesebb legyen.

A díszítésről még annyit, hogy a torta szélét lehet sötét tortadarával, kandírozott narancshéjjal vagy csokiforgáccsal díszíteni. Volt még itthon fehér csoki, illetve tejcsoki, így karalábévájóval forgácsot készítettem belőlük, majd hűtőbe tettem.

Tészta:
12 dkg Rama
4 tojás
8 dkg cukor
12 dkg liszt
4 dkg darált dió
2 ek kakaópor
0,5 cs sütőpor (nagyobb tortához mehet 1 csomag) 

Ezek a mennyiségek egy kisebb, kb. 20-22 cm-es tortaformához valók (A receptet egyébként egy Rama receptfüzetben találtam...), úgyhogy ha nagyobb tortát szeretnénk, ahogy én is csináltam, 1,5x-es mennyiségekkel dolgozzunk, vagy duplázzuk őket.
A tojásokat a cukorral és a Ramaval gépi habverővel felverjük, a lisztet a sütőporral, kakaóporral és a dióval elkeverjük, majd a habba forgatjuk, majd 3 részre osztjuk, és 3 db tortalapot 180 fokra előmelegített sütőben kisütünk.

Krém:
1 cs Dr Oetker vanília puding
4 dl tej
6 dl hideg tejszín
1 cs habfixáló
1 cs vaníliás cukor
30 dkg meggybefőtt

A krémből én a nagyobb tortára kb. 1,5x-es mennyiséget csináltam, de maradt meg belőle így is, pedig nem spóroltam ki belőle. Úgyhogy aki nem szeretne nagyon habosat, az esetleg 1-1,5 dl tejszínnel még pótolhatja, de többel nem biztos, hogy érdemes, mivel csak 2 töltésre, körbekenésre és díszítésre elegendő krémre van szükség.

A pudingport a cukorral és kevés tejjel simára keverjük, majd a többi tejjel pudingot főzünk belőle. Hűtsük le. Legjobb, ha keverés közben hűl (robotgéppel folyamatosan kevertetjük), mert így nem lesz csomós. A tejszínt a habfixálóval kemény habbá verjük, majd a hab 3/4-ét a pudinggal óvatosan összekeverjük. A többit a díszítéshez félretesszük.

A vaníliás krémet nyomórózsákba töltjük, az egyik tortalapot a tortaformába visszahelyezzük, majd körkörösen elkezdjük rányomni a habot, úgy, hogy a meggyszemeknek maradjon hely a krémcsíkok között. Az sem baj, ha a végén csak szépen belenyomkodjuk őket a krémbe.
Ezután jöhet a következő lap, majd így rétegezzük tovább. Ha kész, az oldalát is megkenjük a krémmel, illetve a tetejét is. Az oldalára mehet a csokiforgács/tortadara, stb.
A tetejét a félretett tejszínhabbal és szebb meggyszemekkel díszítjük. :)

XX.

Rájöttem, hogy mióta megírtam az első két bejegyzést, azóta nem volt róluk szó, úgyhogy most újra a tortákra koncentrálok. Van egy helyes kis tavaszias tortareceptem, igazából ezt inkább a magaménak érzem, mint az előzőeket: egyrészt a saját szülinapomra sütöttem, másrészt én találtam ki, hogy egy egészen más sütiből megismert krémmel fogom tölteni a szokásos lapokat. Ja, és emeletes volt! Sajnos nem voltam elég előrelátó, úgyhogy nincs olyan részletesen dokumentálva, mint szeretném. :(
 Csak a végeredményről tudok fotót mutatni, és az sem katalógus-minőség. :(

A nagyobbik tortaformában(kb 30 cm) tésztát sütöttem 5 tojásból, a már előzőekben leírt recept alapján.
A kisebbikben (kb 18-20 cm) 2 tojásos tésztát sütöttem, ennek hozzávalói:
140 g cukor
175 g liszt
75 ml tej
75 ml olaj
2 tojás
fél cs sütőpor

Mikor kihűltek, mindkettőt 4 felé vágtam. Ha szükséges, a formájukon faraghatunk késsel, hogy egyenletesek legyenek.

A krémet egy másik, Citromos szelet nevű sütiből vettem. Isteni fincsi lagzis süti, egyszer meg fogom osztani ezt a receptet is.

Krém:
4 dl tej
4 ek liszt
1 citrom leve és reszelt héja
25 dkg Rama
15 dkg porcukor

Kell még egy-egy adag rózsaszín és fehér fondant, ezeket pár órával előtte, vagy előző este elkészítjük. Ennek módjáról korábbi bejegyzéseimben már ejtettem szót.

Ez a mennyiség (főleg mivel baracklekvárt is használunk majd a töltésnél) szerintem elég kell legyen egyetlen nagyobb tortára. Azonban mivel itt egy kisebb tortát is meg kell tölteni, másfél adag krémre van szükség.

A lisztet a tejjel és a cukorral simára keverjük (mintha pudingot főznénk), majd sűrű péppé főzzük és kihűtjük. Az a legjobb, ha úgy hűl meg, hogy közben kavargatjuk, így nem lesz csomós: én az egyik robotgép táljába szoktam önteni, és csak bekapcsolom 1-es vagy 2-es fokozaton, hadd hűljön ki magától. A kihűlt krémhez keverjük a puha (nem folyékony!!!) margarint, a citrom héját és levét, majd jól kihabosítjuk. Ha a recept szerint járunk el, sima, nagyon finom krémet kapunk. A töltés során az egyes krémrétegek alá kenjünk baracklekvárt (másfajta is lehet, ami tetszik!), illetve ha kész, a végén majd kenjük meg a torták szélét is. 

Kartonlapból vagy (én ebből csináltam) müzlis dobozból vágjunk ki egy, a kisebb torta méretének megfelelő alátétet. Vonjuk be jól alufóliával, a közepét szúrjuk át egy akkora darab hurkapálcával, ami végigéri az alsó tortát, és beleér majd a felső, kisebbe is, kb. a feléig. Ez lesz a merevítő. Még ne illesszük össze őket, lehetőleg az illesztés csak akkor történjen meg, mielőtt tálaljuk a tortát! Először az alsó tortát vontam be lekvárral, majd fondanttal, azután középre helyeztem a papírtálcát, beleszúrtam a hurkapálcát is.
Ezután bevonom a kisebbik tortát, és ráhelyezem az alsóra, lehetőleg középre.
A végén kiszaggattam még a fondantból díszítést 2 különböző méretű pogácsaszaggatóval, ezeket lekvárral ragasztottam fel. Utólag visszagondolva vízzel is simán elég.
Sajnos a fondant állaga nem lett olyan jó: nem én gyúrtam, anyát kértem meg, hogy gyúrja össze, amit én kikeverek, mert én akkor épp nem tudtam. Emiatt kicsit lágyabb lett a fondant, ezért szakadt.

A kis golyók az illesztések eltakarása végett készültek, szintén fondantból.

Nyuszi ül a... tányéron!

Ha már a húsvétnál tartottam, eszembe jutott egy last minute ötlet, amivel akkor is feldobhatjuk az ünnepi asztalt, ha egyébként semmi különössel nem készültünk. Én már 3 éve megcsinálom minden húsvétkor, igaz, ahogy nőnek (és ezáltal fogynak) a locsolók, annál kisebb a tál: porcelán tálcával indultunk, a végére már csak nagytányér lesz belőle.

Szükségünk lesz zöldségekre:
-paradicsom, uborka, ki mit szeret
-4-6 tojásra
-piros aranyra
-sonkára (nálunk ez legtöbbször csirkemell sonka, de ennek nincs különösebb oka, csak általában az van itthon, de kb. bármilyen megfelel)
-esetleg majonéz, ha gombácskákat is akarunk

A tojásokat alakítsuk nagyjából úgy, ahogy a képen látható, hogy megkapjuk a nyuszik testét. Az arcukat piros arannyal festettem, egy fogpiszkáló segítségével. A gombácskák alja szintén tojás, csak levágtam a tetejét, hogy megálljon rajta a paradicsom. A pöttyök majonézből vannak. A nyuszik füleit, lábait, farkát a sonkából vágjuk ki, majd ügyesen illesszük a figurákhoz. A fel nem használt zöldségekkel, illetve tojással lehet díszíteni.

Ugye, milyen cukik? :)

Kelt tészta újratöltve: BRIÓS

A héten egyik este kellemes meglepetésre értem haza: brióst találtam az asztalon. Régen volt már, én ritkán szoktam csinálni (az első kegyetlenül félresikerült), ez mégiscsak másnak a szakterülete. És az a "más" este csillogó szemekkel kérdezte tőlem: "Nem rakod fel a briósom a blogodba?"
Úgyhogy most itt is van.
Nem értesítettem róla külön, úgyis tudom, hogy olvas: Heló, anya! Átkutattam a sütis füzeteket!

Hozzávalók:
50 dkg liszt
2 dkg élesztő
4 tojássárgája
4 ek cukor
1 dl tejszín
1 dl tej
5 dkg puha (szobahőmérsékletű) Rama
csipet só
+ 1 tojás a kenéshez

A lisztet kelesztőtálba szitáljuk, beleütjük a tojások sárgáját. Közben a tejet jól meglangyosítjuk, belemorzsoljuk az élesztőt, és belekeverünk 1 ek cukrot. Meleg helyre tesszük, pár perc alatt felfut. A többi cukor a csipet sóval, a tejszínnel és a Ramaval mehet a lisztbe. Ha az élesztő felfutott, azt is hozzáöntjük. Összeállítjuk a tésztát: fontos, hogy ne legyen csomós, szépen dolgozzuk el, ez akár 10-20 percig is tarthat. Ha kész, letakarjuk, és langyos helyen fél órát állni hagyjuk. Kiborítjuk, finoman átgyúrjuk, és 12 egyenlő részre vágjuk. Kb. 40 cm hosszú kis "kígyókat" formázunk belőle, és ezeket briósformába feltekerjük. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, letakarva hagyjuk még kelni őket fél órán át. Ha megvan, a felvert tojással megkenjük őket, jól megszórjuk cukorral, majd előmelegített sütőben180 fokon kb. 20 percig sütjük.

Melegen a legpuhább és a legfinomabb, de másnapra vagy harmadnapra sem lesz kemény. Már ha marad. :)

A kedvenc kakaós kalácsunk

Ez az a fajta kalács, amiből folyik a kakaós krém. :) Nagyon szeretjük, többször is készítettem már, igaz, az utóbbi időben annyira nem kelendőek nálunk a kalácsok, úgyhogy kicsit ritkábban sütünk ilyet, de Húsvét alkalmából újra aktuális lehet. Ha valaki nem szereti ezt a kakaós változatot, vagy már unalmas, ki lehet próbálni vaníliásan, vagy esetleg fahéjasan is!

Tészta:                              Krém:
3 tojás sárgája                    25 dkg Rama
4 dl langyos tej                   3 cs vaníliás cukor
csipet só                             20 dkg cukor
6 dkg cukor                        3 ek kakaópor
2 ek étolaj                                                                +1 tojás a kenéshez
5 dkg élesztő
60 dkg liszt

Az élesztőt a tej és a cukor egy részével felfuttatjuk, majd a tészta többi alapanyagával egy nagy tálban összedolgozzuk. Fadeszkán liszt hozzáadásával összegyúrjuk, majd 6 egyenlő cipóra osztjuk, amiket fél órán letakarva pihentetünk.
Eközben elkészíthetjük a krémet: a margarint kissé megolvasztjuk, belekeverjük a cukrot, kakaót, vaníliás cukrot (ne legyen teljesen folyékony, nem baj, ha a cukor kristályos marad!). Ezután a cipókat egyenként vékonyra nyújtjuk, megkenjük a krémmel, és összecsavarjuk őket, tehát 6 tekercset kapunk. 3-3 tekercset összefonunk, egy magas falú, kivajazott (vagy sütőpapírral bélelt) nagy tepsibe helyezzük, fél órán át szobahőmérsékleten pihentetjük őket. Végül megkenjük a felvert tojással.
190 fokra előmelegített sütőben 30-40 percig sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük! Szét fog repedni, ki fog belőle folyni egy csomó kakaós krém, de így az igazi! :D
A végén 2 szép, omlós kalácsot kapunk. :)

Hajrá!

Cupcake Business

Így, a húsvéti (brrr) ünnepek közeledtével nem magára az ünnepre, locsolkodásra, sonkára szoktam ráindulni, hanem a sütésre. Az öcsém ovija húsvéti vásárt szervez minden évben: 2 bolt elé kivonulnak a szülők, és az általuk felajánlott kis húsvéti díszeket, finomságokat árulják. Megszabott ár nincs, mindenki annyit fizet a választottjáért, amennyit az megér neki. A mi felajánlásunk cupcake volt, méghozzá helyes kis Easter Edition.Ha valaki kedvet kap hozzá, még lesz ideje rákészülni. :)

A tésztájához korábban találtam egy receptet, Red Velvet (azaz Vörös Bársony) névvel, és mivel ilyet még úgyse csináltam (pedig mindig megfogadom, hogy MINDIG csak kipróbált dolgot vetek be, hogy biztos jó legyen... mindegy), nekiálltam előző este sütni:

Tészta:
18 dkg liszt átszitálva
1 ek kakaópor (ennyit ír a recept, utólag meggondolva lehet, hogy nem ártott volna lecsípni egy evőkanállal a lisztből, és azt kakaóporral helyettesíteni, csak hogy mélyebb színe legyen, de majd legközelebb)
fél tk szódabikarbóna
csipet só
10 dkg kristálycukor
1 tk vaníliaaroma/1 cs vaníliás cukor
125 ml olaj
1 tk 10%-os ecet (nekünk csak 15% -os volt itthon, azt tettem bele, de picit kevesebbet)
1 tojás
piros ételfesték (nekem folyékony van itthon, 2 ek-lal tettem bele, jó piros legyen!)
3 ek tejföl

A sütőt melegítsük elő 175 fokra, készítsük elő a muffinformákat. Egy keverőtálba tegyük bele a lisztet, kakaóport, szódabikarbónát, sót, és keverjük össze. Egy másik tálban a cukrot, vaníliát, olajat, ecetet, tojást, ételfestéket, tejfölt keverjük el. ezután a lisztes keveréket öntsük hozzá a masszához, jól dolgozzuk el. A muffinformákat jó félig töltsük, 20-25 perc alatt meg is sülnek. Tűpróbával ellenőrizzük!
Mikor kihűltek, bezacskóztam őket.
Ízre nekünk leginkább kekszre hasonlítottak. :)

A krémet nem akartam szimpla margarinnal elkevert cukorral és vaníliával megoldani, úgyhogy az Olasz Vajkrémet választottam. Kalandosra sikerült. Ezt is előző este megcsináltam, mivel azt olvastam, nyugodtan lehet hűteni, a vásár meg ugye reggel 8-kor kezdődik, és én nem akartam egyrészt túl korán kelni, másrészt kora reggel felzavarni mindenkit legédesebb álmából. Hát nem jött be a terv. Este megcsináltam a krémet:

Olasz Vajkrém:
150 g cukor, de mivel nem volt itthon már több vaníliakivonat, ezért én 2 csomag van. cukor tömegét (20 g) levontam, tehát 130 g cukor, 2 cs vaníliás cukor
50 ml víz
3 normál tojásfehérje
250 g puha vaj
pici csipet só
vaníliakivonat (1 tk elég)

A vizet a cukorral összeöntjük egy kisebb lábasba, elkeverjük, közben elkezdjük felverni a fehérjéket a sóval közepes fokozaton. A cukros vízből szirupot főzünk. Mikor már látjuk, hogy kezd buborékolni, forrni, fehéredik a teteje, valószínűleg már jó. Vigyázzunk, hogy ne karamellizáljuk, folyamatosan kevergessük, és ne vegyük túl nagy lángra. Húzzuk félre pár percre, nézzük meg, milyen a fehérje: ha már szép fehér, kemény habunk van, vegyük maxra a gépet, és kezdjük a meleg cukorszirupot belecsurgatni a habba. Nagyon óvatosan, lassan adagoljuk, mindig csak keveset! Addig verjük a habot, újra közepes fokozaton, míg langyosra vissza nem hűl. Ekkora darabokban hozzáadjuk a vajat. Legyünk vele türelmesek, keverjünk el egy kockát, aztán jöhet a következő bele. Adjuk hozzá a vaníliakivonatot is. Ne ijedjünk meg, ha a hab kissé összeesik, keverjük tovább közepes fokozaton, jó lesz az. Akkor kapcsolhatjuk ki a robotgépet, ha jó vajas, krémes állagú dolog van a tálban. NE MARADJON HABOS, KRÉMESNEK KELL LENNIE!!!
Por vagy gél állagú ételfestékkel színezhető is.

Mindent úgy csináltam, ahogy a recept írja, egy dolgot rontottam el, de az végzetes volt. El voltam ájulva, milyen szép habos (és édes) a krém, úgyhogy nem kevertem el rendesen benne a vajat (bár erre csak ma reggel jöttem rá, mikor kivettem a hűtőből). Az én krémem nem vajas, inkább habos volt, úgyhogy mikor kivettem a hűtőből, valami összeesett, simának, krémesnek nagy jóindulattal se mondható valamit láttam. Mindezt reggel hét órakor, úgy, hogy belekevertem a direkt erre a célra vett 250 g igazi vajat, szóval nem is volt itthon még egyszer ekkora adag. Nem törődtem bele a vereségbe, gondoltam mi ez nekem, jól elkeverem, jobb lesz, mint új korában. Hát nem lett, ezt a krémet egyetlen "sz" kezdőbetűs, nyomdafestéket nem tűrő szóval tudnám jellemezni, az meg nem lenne tőlem szép. Lényeg ami lényeg, elkezdtem haberővel összeforgatni, erre valami levet is eresztett, még jobban összeesett, komolyan mondom, olyan csúnya volt, azt hittem, menten elkap a sírás. Pedig amúgy nem volt romlott, megkóstoltam. Kuka.

Úgyhogy csináltam másikat, az már jó lett, de azzal meg az volt a baj, hogy nem volt már időm visszahűteni, szinte rögtön díszítettem vele. Nem folyt, csak hiába nyomtam habzsákból, nem tartotta olyan szépen a formáját, mint szerettem volna. De azért sikerült esztétikusra kiügyeskedni.

A díszítésről annyit, hogy csütörtök este, mikor hazaértem suliból, előkerestem a maradék fondant készletet, ami itthon volt. Bő 3/4-ét kidobtam, mert vagy romlott volt, vagy száraz, de szerencsére pont találtam nemrég gyúrt fehéret és rózsaszínt. Először a fehérből 3 pár nyuszifület, 3 pár nyuszitappancsot és 3 farkincát készítettem. A rózsaszínből elkészítettem a nyuszifülek belsejét (bevizeztem a fehéret és rózsaszínt is, így ragadt oda), és a maradékból pici szívecskéket szaggattam, összesen 4 darabot. Úgy gondoltam, elég lesz, tálcára tettem őket száradni. Volt még itthon Dr Oetker virágdísz, meg apró dekorgyöngy.

Díszítés előtt a muffinok tetejéből picit levágtam, hogy laposabbak legyenek, könnyebb legyen díszíteni, meg amúgy is szükség volt egy kis morzsára: a krém felkenése után néhány muffin tetejére azt szórtam, és úgy tettem bele az oda szánt figurát.
Összességében sikere volt, kettesével csomagoltam őket 1-1 papírtálcára, összesen 8 db-ot, 3/4 órán belül már csak 2 tálca volt meg :)

Jó készülődést! :)

Sós sütik Mindenhatója

Vannak dolgok, amik egyszerűen jobbak a többinél. Például ezek a mostani madárcsicsergős-napsütéses reggelek az eddigi esősökhöz képest. Vagy a kedvenc könyveid a tankönyveidhez képest.

És akkor van ez a Sonkás Párna recept. 

Így, Nagy Betűvel. De komolyan. Ennél jobb sós sütit soha nem találtak ki, soha nem készítettek, és soha nem ettek még. Most is elfogadnék belőle kettőt-hármat. Meg mindenkor.

Tészta:
600 g tejföl
1 dl tej
12 dkg Rama
1 kg finomliszt, átszitálva!
10 dkg rétesliszt
1 ek kristálycukor
1 ek só
8 dkg élesztő
2 tojás

A tejfölt a tejjel és a margarinnal kevergetve addig melegítjük, míg a margarin elolvad benne. Azt is megtehetjük, hogy a tejet elvesszük, abban felfuttatjuk az élesztőt az 1 ek cukorral. Volt már, hogy nem néztem a receptet, automatikusan így fogtam hozzá, semmi baja nem lett. Azért arra vigyázzunk, hogy ne forraljuk fel a tejfölös margarint, csak annyira és addig melegítsük, amíg muszáj. A kétféle lisztet, cukrot (ha nem adtuk a tejhez), sót egy kelesztőtálba öntjük. Beleöntünk mindent, beleütjük a 2 tojást is. 10 perc alatt könnyű kelt tésztát dagasztunk. Letakarva, meleg helyen kb. 50 perc alatt duplájára kelesztjük.
Amíg kel, elkészítjük a tölteléket.

Töltelék:
30 dkg főtt, füstölt sonka
20 dkg krinolin vagy virsli
0,5 dl olaj
1 mokkáskanál őrölt fekete bors (ízlés szerint szórhatod nyugodtan)
1 fej fokhagyma
10-15 dkg Rama
3 közepes fej lilahagyma (4 nagy fejet ír a recept, szerintem sok, pedig én is megpakolom)
20 dkg sajt (ízlés szerint lehet több is)
2-3 dl tejföl

Kenéshez:
2 tojás
szezámmag, lenmag
A sonkát és a krinolint felkockázzuk, az olajon a borssal megpirítjuk, félretesszük. A fokhagymát finomra aprítjuk vagy összezúzzuk, a margarinon megfuttatjuk. A lilahagymát felkarikázzuk, gyűrűire szedjük.

Ha megkelt a tészta, 4 részre osztjuk. Lisztezett deszkán vékony, kb. 50x25 cm-es téglalappá nyújtjuk. Először a margarinos fokhagymával, majd a tejföllel megkenjük. A pirított húst, majd a lilahagymát rászórjuk, sajtot reszelünk rá, szorosan összetekerjük.

Trapéz alakú kis párnákra vágjuk, margarinnal kikent tepsibe tesszük. Letakarva kelesztjük még kb 20-30 percen át, közben ugyanígy eljárunk egy újabb rész tésztával. Sütőbe helyezés előtt megkenjük a felvert tojással, szezámmaggal megszórjuk. Azért közvetlenül előtte szoktam kenni, mert nem szeretem, ha a kelesztés alatt a tojás rászárad. Előmelegített sütőben kb 190 fokon nagyjából 25 perc alatt megsütjük.

És minden lábfájást megér. *.*

Made in the USA

Nagyon hosszú hét volt ez (és még mindig nincs egészen vége), és igaz, alig látok az álmosságtól, viszont már hazafelé a buszon azon gondolkodtam, hogy ma végre újra írok. Mivel mostanában akárhányszor meglátok egy reklámban egy krémest, csurog érte a nyálam, megmutatom az Amerikai Krémes receptjét, hogy másé is csurogjon. Úgyhogy itt van:

Tészta:                                   Krém:
7 tojássárgája                        7 tojásfehérje
20 dkg cukor                        7-10 ek cukor (ízlés szerint)
20 dkg liszt                           2 cs vaníliás pudingpor
1 cs sütőpor                          5-6 dl tej
2 ek kakaópor
11 ek víz                               Hab: 4 dl habtejszín + reszelt csoki/tortadara
2 ek olaj

A tésztához a tojássárgáját kikeverjük a cukorral, vízzel, olajjal, majd hozzáadjuk az előzőleg összekevert sütőporos-kakaós lisztet. 30 x 33 cm-es tepsiben, előmelegített sütőben 180 fokon 20 percig sütjük.
A krémhez a pudingot a tejből és a pudingporból sűrűre főzzük, a tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, majd még forrón keverjük össze a pudinggal, kenjük a tésztára, tegyük vissza a sütőbe 10-15 percre, közepes hőfokon. Ha kész, teljesen hűtsük ki, és csak akkor kenjük a tetejére a felvert tejszínt. Végül szórjuk meg csokival.
Nagyon egyszerű recept, és igazi habos-babos fincsiség lesz belőle.

Nighty night!

Vissza a klasszikusokhoz

Rájöttem, hogy eddig csupa édességről volt szó, és nem tudom, hét közben mennyit tudok majd írni, úgyhogy most 'búcsúzóul' megosztok egy igazi, hagyományos 

KENYÉRRECEPTET.

Könnyen lehet, hogy van ennél gyorsabb, esetleg egyszerűbb elkészítési mód, de mivel én szerettem volna minél hagyományosabb módon végezni a műveletet, meg aztán amolyan "inkább-töltök-vele-kétszer(háromszor..)-annyi-időt-csak jó-legyen" kinda girl vagyok, ezért ezzel a recepttel dolgoztam, és semmi gond nem volt vele, és annyira nem is macerás.
A végeredmény egy nagyon finom, friss, kapós kenyér lett. Azóta sajnos nem készítettem, de tervbe van véve. :)

90 dkg finomliszt (elképzelhető, hogy kelleni fog még 10-20 dkg)
2,5 dkg élesztő
6-7 dl langyos víz (óvatosan adagoljuk, nézzük, mennyit vesz fel a tészta)
2 teáskanál só
4 teáskanál cukor
3 evőkanál olaj
1 tojás (kenni)
szezámmag, vagy ízlés szerint valamilyen mag 

A lisztet egy tálba beleszitáljuk, cukrot, sót belekeverjük. Az élesztőt 1 dl meleg vízzel elkeverem, ha feloldódik, hozzáadom a liszthez, majd hozzáöntök kb még 5 dl langyos vizet és a 3 ek olajat.

15 perc alatt tésztát gyúrok. Ha kész a cipó, az edényben hagyom, leborítom tiszta konyharuhával, meleg helyre teszem, huzattól védve, bebugyolálom egy plédbe is.

Az első kelesztés 2 órán át tart, lehetőleg kelesztés alatt ne is bolygassuk a tésztát, ne nagyon nézegessük, főleg ne pakolgassuk.
2 óra után a tésztát átgyúrom, ez lesz az ún. 'leeresztés'.

A második kelesztés ideje 1 óra lesz, a cipót letakarva kelesztem 1 órán át, utána átgyúrom.

A harmadik kelesztés már nem a tálban zajlik: az átgyúrt cipót kicsit felmelegített sütőlap közepére helyezzük (nincs sütőlapunk, nagy tepsi közepére tettem), ráborítjuk az enyhén nedves konyharuhát, mindenestül beburkoljuk a plédbe kb. 25-30 percre. Közben melegíthetjük a sütőt, 180 fokra. Az utolsó kelesztés után a cipót megkenem tojással, behasogatom késsel (kereszt), megszórom magvakkal.
Kb. 45-50 perc alatt sül ki, tűpróbával bizonyosodhatunk meg róla, hogy valóban kész van-e.
Ha kivesszük, lehetőleg úgy helyezzük el, hogy tudjon szellőzni az alja, ne izzadjon be.

Ijesztőnek tűnhet ennyi kelesztés, de igazából amíg kel, csak a tálra van szükség, amiben benne van, meg esetleg a gyúrótáblára, és az alatt az idő alatt össze lehet pakolni, el lehet mosogatni, meg lehet nézni egy kettő epizódot a kedvenc sorozatból, elugrani a boltba, akármi.
Ééééés uzsira/vacsorára ott lesz a finom házi kenyér. :)

Napi aktuális: aranygaluska

Hogy megszakítsam a nosztalgia-hullámot (legalábbis mára), úgy döntöttem, megosztom a mai alkotásom is. Tegnap villant be, hogy sütni kellene valamit, az első gondolat az aranygaluska volt. Van egy nagyon-nagyon régi családi örökségünk, egy szétporladás szélén álló, darabokra szétesett receptkönyv. A dédnagymamám tuti használta, talán az ük is. A lényeg, hogy MINDEN létező régimódi süti, sok húsos recept, leves, szósz megtalálható benne. Akárhányszor belelapozok, mindig megállapítom, hogy egy kincsesbánya.
A recept a következő:

1/2 kg liszt
2 dkg élesztő
2 tojássárgája
3 dl tej
6 dkg zsír/vaj/margarin
5 dkg cukor
csipet só

A hintéshez:
20 dkg darált dió
15 dkg cukor
8 dkg vaj

Első tudnivaló: én duplázni szoktam a megadott mennyiségeket, így egy nagy kuglófforma mellett egy normál méretű kapcsos tortaformát is meg tudok rakni. A második: zsírral és margarinnal is megfelelő, a mai zsírral készült. Vajjal még nem próbáltam. A darált diót kicsit soknak találom, nekem személy szerint 15 dkg is elég lenne, de ez valószínűleg azért van, mert alapjáraton nem igazán rajongok a dióért. Most is megmaradt egy kevés, zacsiba tettem, majd hűtőbe, valahova majd elsütöm.

Ja, és a bónusz! Ez a tésztarecept az ízes bukta receptje is. Ezekhez a mennyiségekhez 25 dkg lekvárt számítsunk.

Tehát: 1 dl langyos tejjel, 5 g cukorral, az élesztővel és 3 kanál liszttel kovászt készítünk. A tojássárgákat a cukorral elkavarjuk, hozzáöntjük a tejet (kicsit meglangyosítottam!), amiben a sót feloldottuk. A lisztet kelesztőtálba szitáltam, a közepébe mélyedést készítünk, és abba öntjük az anyagokat a kovásszal együtt. Jól kidolgozzuk, hogy hólyagos legyen, végül hozzáöntjük a zsírt/olvasztott vajat, majd újra jól eldolgozzuk. Ha szükséges, és nagyon ragad, adhatunk hozzá egy kis lisztet. Az aranygaluska tésztája valamivel keményebb, mint a buktáé.
Langyos helyen 1 órán át kelesztjük, végül kilisztezett deszkára borítjuk és gyengén átgyúrjuk. Kb. 1 cm vastagságúra nyújtjuk, majd egy kisebb pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A formákat zsírozzuk ki, helyezzük beléjük a kis korongokat sorban. Mindegyiket kenjük be vékonyan vajjal, és minden sor tésztát hintsünk meg bőven diós cukorral. Újból hagyjuk egy kicsit kelni, úgy 20 percet, majd 170 fokra előmelegített sütőbe tesszük. Ha megsült, tálra borítjuk. Nem vágjuk, tépjük! Melegen tálaljuk, vaníliamártással.

Vaníliamártás:
1/2 l tejhez számítunk
2 tojássárgáját
5 dkg cukrot
1 kávéskanál lisztet
1 dkg vajat/margarint

A tojássárgákat 1 dl tejjel, a cukorral és a liszttel elkeverjük. A tejet a vaníliával felforraljuk, vigyázzunk, oda ne kapja! Ha felforrt, a tojásos keverékhez adok belőle 1-1 kanállal, miközben folyamatosan keverem. Erre azért van szükség, mert ha hirtelen hozzáöntöm a tojásokat, félő, hogy összecsomósodik az egész. Nagyjából azonos hőmérsékletre kell hozni a 2 edényben lévő folyadékot. Ha már mindkettő forró, újra hozzáadhatom a tojásos részt a gázon lévő tejhez, először óvatosan, aztán nyugodtan öntsük hozzá a maradékot, de folyamatosan keverjük! Nem szabad forrnia, mert akkor összecsomósodik a tojás. Akkor van készen, ha nem fut le a kanálról, hanem szépen bevonja azt. Ha a tűzről levesszük, belekeverjük a vajat.
Mi elég édesszájúak vagyunk, úgyhogy a dupla adag tésztához 2 l vaníliamártást készítettem. Tipp: ha nagyobb mennyiséget, mondjuk 1,5-2 litert vagy annál többet csinálunk, elcsalhatunk 1-2 tojássárgáját, én például úgy gondoltam, az írt 8 tojássárgája helyett 6 is elég lesz. Tökéletesre sikerült a mártás.

Hajrá!

Az első formatorta

Szögezzük le: soha nem gondoltam, hogy valaha is ilyen tortát fogok készíteni. Egyrészt HOGYAN CSINÁLJAM ÉN EZT MEG, másrészt meg na.. annyira nem az én stílusom. Viszont egy barátnőm megkeresett és feldobta, hogy szeretné meglepni a barátját a szülinapjára, vegyük poénra a dolgot, megveszi a cuccokat, segítsek. Lázas keresgélésbe kezdtem.

A tészta nyolctojásos, kakaós, négyszögletes. Mikor kivettem, megszúrtam, első megjegyzés: életemben nem sütöttem még ilyen szép tésztát. Tökéletes állagú volt, szépen átsült, egyszóval jól nézett ki, na.

8 tojás
400 g + 130 g cukor a fehérjébe
700 g liszt
302 ml tej
302 ml olaj
2 cs sütőpor
Kakaós tészta esetében ahány tojás, annyiszor 10 g kakaópor, de a kakaóport kivonom a liszt mennyiségéből, tehát ez esetben csak 620 g liszt kell.

Dupla adag csokikrémmel töltöttük a tésztát.

8 tojás
40 dkg cukor
4 cs vaníliás cukor
46 dkg vaj
50 dkg étcsoki
8 dkg kakaópor

A tojást a cukorral és a vaníliás cukorral elkeverem, egy lábasban elkezdem hevíteni, míg a cukor elolvad. Ha kész, elkezdek habot verni belőle, míg ki nem hűl. A vajat felkockázom és robotgéppel hozzákeverem a tojásos habhoz. A csokit vízgőz felett megolvasztom, a kakaóport csomómentesen elkeverem benne, majd hozzáöntöm a vajas masszához és jól elkeverem. Töltés előtt várjunk, míg kicsit megszilárdul.

A didkóit majdnem kihagytam! Pedig azok okozták a legtöbb fejtörést. Végül 2 ideális méretű és formájú pudingostálkát kibéleltem folpack-kal, megtöltöttem csokipudinggal, amibe babapiskóta darabkákat aprítottam, hűtőbe tettem, hadd szilárduljon. Nem mondom, hogy a gourmet konyhákban is így csinálják, de én büszke voltam a kreativitásomra. :D

Bőrszínű fondanttal akartuk bevonni, eltoltam. SOKKAL sötétebb lett, mint szerettem volna.
1 k zselatinhoz, 6 ek vízhez, 1 púpos ek margarinhoz, 2 ek vízhez, ha összemelegítettük és beleöntöttük a cukros tálba, adjunk először 1-2 kávéskanál kakaóport, gyúrjuk össze, nézzük meg, kell-e még, nehogy más is úgy járjon, mint én. Mentségére legyen mondva, nagyszerű állagúra sikerült összehozni, pedig ez volt az első, amit gyúrtam. Alig néhány kisebb helyen szakadt el.

És íme a lényeg! A csajszinak nagy sikere volt :)

Az első fondant-bevonatos torta története

A már korábban említett blog segítségével, illetve bizonyos részben annak hatására határoztam el, hogy bizony az öcsém közelgő 6. szülinapjára, lévén nemes kor, bizony nem veszünk bolti tortát! Réka süt! Aha.
Így indultunk. Tapasztalatom hiányát lelkesedéssel pótoltam, kellett is, mert egy kisebb baki folytán nem egy, hanem kettő darab tortát hoztam össze a nagy napra, bár előző este kettő darab kéz kellett a hajtépéshez is, mikor kiderült: kezd odaégni a tészta, a közepe meg folyik.
Nagyjából 32 centis a tortaformánk, én, a kis naiv,
emlékeim szerint 6 vagy 7 tojásból álltam neki tésztát sütni. Maradjunk annyiban, hogy 5 is bőven elég.

Az 5 tojásos tészta receptje:
250 g cukor + 100 g a habba
437 g liszt
187 ml tej
187 ml olaj (egyébként ő a ludas)
5 tojás
1 és 1/4 cs sütőpor

A tojásokat szétválasztom, a nagyobbik rész cukorral a sárgáját habosítom fel, a másikkal a fehérjét, már tapasztalataim szerint akkor sincs baj, ha az egész cukrot a sárgájához öntöm. A lisztet összekeverem a sütőporral. A tejet, olajat, illetve a lisztes keveréket hozzáöntöm, összekeverem a sárgájás cuccal. A végén FAKANÁLLAL, nem habverővel, óvatosan összeforgatom a lisztes keveréket a felvert fehérjével. A lényeg, hogy a tojáshab ne törjön össze, hanem szép habos maradjon a tészta. Kizsírozott-kilisztezett vagy sütőpapírral bélelt formába teszem, 170-180 fokon megsütöm. Általában 20-25 percre szoktam állítani a sütőt, ha már gyanús, hogy jó, megszúrom egy hústűvel: ha ráragad némi nyers tészta, még nem jó a torta.
Ha kész, hagyjuk kihűlni, nem szabad addig vágni, neadjisten tölteni, amíg meleg: szakad, kifolyik a krém, katasztrófa, semmiképp nem jó. Egyébként ezt a tésztát különösen azért kell békén hagyni, mert olajos. Előfordulhat, hogy csak addig érzed folyósnak a közepét, míg ki nem hűlt. Én is így jártam. Nekiálltam egy másiknak, azt hittem, kuka, aztán mikor kihűlt, szerencsére mégis belevágtam, és kiderült, hogy jó, mindössze egy kis részt kellett kivágni az egyik tortából, ami tényleg folyt, de a kettőből szerencsére sikerült kihozni a lapokat. Alapjáraton én háromfelé szoktam vágni, de mostanában valahogy úgy vagyok vele, hogy szeretem 3x tölteni, ahhoz meg ugye négy lap kell. Ha magas tortát szeretnénk, mondjuk 4-5 töltéssel, javaslom, hogy inkább kétszerre süssük ki a lapokat.
És még valami, ami előnye ennek a tésztának a hagyományos piskótával szemben: sokkal jobban tart, könnyebb bevonni, szép lesz a felület, nem morzsálódik, de közben mégis egészen finom, nem is túl nehéz.

A krémről annyit, hogy fehércsokis-tejszínes krémet választottam, de (hogy legyen valami pikantériája a dolognak) mivel volt itthon szintén saját készítésű házi meggydzsem, középre, illetve a fondant alá azt kentem. Megbántam, hogy nem tettem minden réteg krém alá! Azóta készítettem apukám szülinapjára is egy tortát, annál már így jártam el, szuperül feldobja a sütit a kicsit fanyar, de nagyon gyümölcsös ízével.

A krém:
500 ml tej
1 cs tejszínes pudingpor
100 g fehércsoki (a pudingba belekeverni, ha már hűlt picit)
5 ek cukor (ez is a pudingba megy)
4 dl állati tejszín + 1-2 ek porcukor, ízlés szerint
1 dl tej + 1 ek zselatin, e kettőt oldódásig melegítjük, ha kihűlt, a tejszínhez adjuk
Végül a kihűlt pudingot és a tejszínt összekeverjük, és kész a krém. Fontos: fondant alá nem megfelelő! Az alá inkább átpasszírozott dzsemet, vagy vajkrémet kenjünk.

A fondant:
1 ek zselatint 6 evőkanál vízzel gőz fölött elkezdem melegíteni, hogy feloldódjon. Ne forraljuk! Ha színezett fondantra van szükség, az egyik kanál víz helyett, vagy legalább részben (az ételfestékeknek nagyon erős színük van) azt kiegészítve adjunk a kívánt ételfestékből. Ehhez adunk 2 ek mézet, 1 ek margarint, és porcukrot, amennyit felvesz.
Egy műanyag tálban keverjük, indíthatunk fél kg porcukorral, fontos, hogy minél finomabb szemcséjű legyen. Nekem a Koronás porcukor vált be, a többit szemcsésnek találtam, törik tőle a massza. A cukor közepébe készítsünk mélyedést, abba öntsük a forró keveréket, majd kanállal kezdjük összeforgatni. Mikor már nem bírunk vele, kezdjük gyúrni kézzel, folyamatosan adagolva a szükségesnek ítélt porcukor-mennyiséget. Azzal, hogy mi a szükséges, sokáig lesz gond, a lényeg, hogy akkor jó a massza, ha nem törik (ezesetben adjunk még hozzá kevés margarint), ha viszont szakad, vagy túl lágynak érezzük, mehet még bele a cukor. Ki kell tapasztalni. :/ Szükség lesz keményítőre, azon kell nyújtani. Vigyázat, könnyen leragad! Légmentesen becsomagolva, folpackban sokáig eláll, kell is állnia néhány órát használat előtt. Ekkor kicsit még keményedik, de a kézmelegtől átgyúrás során újra megfelelő lesz. Állagra talán a gyurmához tudnám hasonlítani, nagyjából arra kell törekedni.
A tortára való áthelyezés problémás volt, ezt hárman tettük rá, később azonban már egyedül is megoldottam. Sajnos nem sikerült szépen rálapogatni az oldalára, ottmaradtak a hajtások, ennek oka valószínűleg a picit kemény fondant volt. Szerencsére a csillagokkal el tudtam takarni a szépséghibákat. A közepén lévő valami egy űrhajó akart lenni (ezért a csillagok..). A felirathoz Dr Oetker dekortollat használtam.
A másik tortáról annyit, hogy abban csak a fehércsokis krém volt, azzal is lett bevonva, a tetejére Oreo kekszet tettem, illetve az egyik réteg krémbe is törtem belőle.

Sok sikert!

Miért

Üdv, idegen!

 Teljesen véletlenül jutott eszembe ez a blog-dolog, mikor recepteket és ötleteket kerestem a neten, és annyi ötletes és kedves blogot találtam, hogy megjegyeztem anyukámnak: "hé, mi nem csináljuk?"
Nem vagyok se profi fotós, se profi cukrász. És azt hiszem, egyelőre profi blogger se leszek. Egyetemre járok, tanulok, és amikor épp ráérek, és nyugalmat akarok magamnak, és örömöt másoknak, főképp a családomnak, akkor megyek, és sütök. Egyébként főzni is szeretek, nincs kizárva, hogy a sütik közé keveredik majd időnként valami, ami nem süti. :)
Úgy döntöttem, most elkezdem, bár egyelőre fogalmam sincs, fog-e érdekelni bárkit is, amit én itt összehordok. Mindenesetre elképzelhető, hogy jó lesz majd visszanézni a korábbi bénázásokat. :D
Már viszonylag sok bejegyzésre való anyag, fotó gyűlt össze. Nagyjából 2-3 éve csinálom a dolgot, bár komolyabban fotózgatni, dokumentálni csak nemrég kezdtem.
 A receptek, amikből dolgozom, nem saját találmányok, mindig kutakodom nálam tapasztaltabbak ötletei, receptjei után, de sikerül összehozni belőlük mégis valami sajátot. Ezt azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert nem akarok "más tollával ékeskedni", és nem akartam, hogy úgy tűnjön, minden recept az én agyacskámból pattant ki. Kezdő vagyok, kísérletezek, néha sikerül, néha kevésbé. Nincsenek forrásaim a receptekhez: blogok, régi receptkönyvek, új receptkönyvek, mikor mi tetszik meg.

Van azonban egy blog, ami már régóta el van mentve a könyvjelzők közé, ezért szeretném megosztani. Ha tortasütésről és fondant készítésről van szó, verhetetlen. Rendszeresen használom a receptjeit, és ha másképp nem is tudom, de itt mindenképp szeretném viszonozni a sok segítségét.
Ő AZ.

Nem akarom tovább szaporítani a szót, SÜSSÜNK!